Mai bejegyzésem a padlóburkolatok kiválasztásáról és annak szempontjairól fog szólni. A cikk megírását két dolog is inspirálta.

Az egyik a kérdőívből származik, többen írtátok, hogy sajnos silány minőségű burkolatot választottatok és rövid idővel a lerakás után probléma keletkezett emiatt.

A másik dolog, ami a téma felé terelt, hogy szerencsém volt ellátogatni egy Kneipp parkba.
Eddig nem igazán gondoltam bele, hogy mennyire fontos (lenne) mezítláb járkálni. A mai kor embere teljesen elszokott ettől, pedig bizonyítottan jó hatással van az egészségünkre. Ennek kifejtése nem a szakterületem, de a bejegyzés végén hozok egy cikket a témához.

Ahhoz, hogy otthon is komfortosnak érezzük a mezítláb járkálást, olyan padlóburkolatokra van szükség, melyeket kellemesnek érzékelünk télen-nyáron.

Nézzük is meg a választás szempontjait.

Az első kérdés, hogy melyik helyiségbe választjuk az adott burkolatot.

Ez nagyban meghatározza, hogy hideg- vagy melegburkolatot fogunk-e alkalmazni. Léteznek már olyan fából készült padlóburkolatok, illetve laminált parketták, melyek ellenállóak a vízzel szemben, viszont a könnyen tisztán tarthatóság érdekében érdemesebb mégiscsak egy hidegburkolatot választani a fürdőszobába, a konyhába, illetve azokba a helyiségekbe, ahol ez fontos (garázs, előszoba stb.).

Hidegburkolatok között olyan anyagú termékeket találsz, melyeket kőzetekből és azok keverékéből állítanak elő. Leggyakoribb fajtái: csempe, járólap, üvegcsempe, természetes kövek, gránit, márvány, mészkő, téglaburkolat. Tartósságukat két fontos tényező határozza meg: a leragasztott lapok, illetve a segédanyagok és a munkálatok minősége, például a vízszigetelés és az alapozás. A lapok minősége a keménységüktől és a kopásállóságuktól függ, de fontos tényező lehet a csúszásmentesség is (ezt egy német szabvány szerint R9 és R12 között jelölik, ahol az R9 a sima, az R12 a maximális csúszásmentességet jelzi, ezt alkalmazzák pl. üzemi konyhákban).

A melegburkolatok két nagy csoportra oszthatók. Az egyik csoportba tartoznak a rugalmas burkolatok, például a PVC/vinyl burkolatok, linóleumok, szőnyegek és a gumi burkolatok. A másik csoportba tartoznak a faburkolatok, például a parketták, hajópadlók és a parafa burkolatok.
A parketták közül is léteznek már olyan termékek, melyek padlófűtésre is lerakhatók, elsősorban rétegelt/furnér parketták ezek, de a linóleum-, PVC- és a laminált padlók között is találhatunk padlófűtésre alkalmasat. Fontos, hogy a gyártók technikai adatlapján ellenőrizzük az erre vonatkozó iránymutatást. Érdemes átgondolni a padlófűtés kérdését, hiszen egy sima felületű laminált padló hideg érzetet kelt a talpunk alatt.

A laminált padlót sokan választják elsősorban kedvező ára miatt. Ahhoz, hogy ne járj úgy, mint a kérdező, az alábbi tényezőket kell megnézned vásárlás előtt.

• Vastagság: minél vastagabb a lap, annál jobb lesz a minősége. Általánosságban elmondható, hogy 8 mm alatt nem igazán javasolt laminált padlót vásárolni, de ez az adat önmagában nem elegendő a választáshoz, figyelembe kell venned a sűrűséget és a kopásállóságot is.
• Kopásállóság: AC1- től AC4-ig terjedő skála jellemzi. A teszt során egy dörzspapírral bevont golyót forgatnak a padló felületén, az AC4 a leginkább kopásálló, az így jelölt termék esetében 4000-nél is többször megfordult a golyó a felületen.
• Alkalmazhatósági osztály: 31 – alacsony, pl. hálószoba, 32 – közepes, a lakás bármely részébe, 33- nagyforgalmú helyiségbe, pl. üzletekbe javasolt.
• Ütésállóság: azt mutatja, hogy a padló mennyire áll ellen a külső hatásoknak, nagyon fontos mutató. Ha ez az érték IC2 vagy IC3, akkor bírni fogja a gyűrődést.
• Sűrűség: az IC szabványba alacsonyabb minőségű padlók is beleeshetnek, ezért ennek kiküszöbölésére a sűrűséget is meg kell nézni. Sajnos sokszor csak a csomagolási súlyból tudjuk ezt kiszámolni. 850 kg/m³ a jobb, 900 kg/m³ feletti az erős középkategóriás, a 950 – 1000 kg/m³ feletti padlók a prémium kategóriát képviselik.

A következő, amit át kell gondolni, hogy mekkora igénybevételnek lesz kitéve az adott helyiség.

Ha nagy a forgalom, szükség lehet nagyobb teherbírású, kopásálló burkolatra. A csempék, járólapok és kültéri burkolatok kopásállóságát egy ötös skálán osztályozzák (PEI I-V.), ahol a PEI I. az alacsony (olyan helyiségekbe ajánlott, ahova szinte csak zokniban megyünk be), a PEI V. a legmagasabb (pl. nagyforgalmú üzletek, közintézmények) kopásállóságot jelöli.

Miután ezeket tisztáztuk, jöhetnek az esztétikai szempontok, illetve a mennyiség kérdése.

A korábbi hiedelem, miszerint nagy lapokat nem lehet kisméretű helyiségbe lerakni, megdőlni látszik. Az viszont továbbra is tartja magát, hogy burkolatot (sem) választunk önmagában.

Fontos az összkép, gondold át előre, hogy milyen stílust, hangulatot szeretnél teremteni és ne vidd túlzásba a különböző anyagok és mintázatok használatát. Segíthet, ha ehhez készítesz egy hangulatmontázst, így az egyes termékeket egymás mellé téve, kiderül, hogy összeillenek-e vagy sem (a lakberendezői tanácsadás egyik legfontosabb eleme a moodboard/hangulatmontázs készítése).

A megvásárlandó mennyiséget a helyiség mérete határozza meg, a legtöbb burkolatot négyzetméterre tudjuk megvásárolni, de sokat segíthet egy helyesen felrajzolt burkolatkiosztás is. A kapott mennyiségre kötelező rászámolni legalább 10 %-ot, hiszen a vágás miatt is keletkezhet anyagveszteség, illetve nem árt, ha van tartalék egy későbbi esetleges sérülés esetére.

Látható tehát, hogy azt, hogy mi kerül a lábunk alá, sokféle szempont alapján kell eldöntenünk.

Arra bátorítalak, hogy ha teheted, igyekezz minél természetesebb eredetű anyagokat választani. Ha egy ilyen felületen járkálsz mezítláb, az az egészségedre is jó hatással lesz, és melyikünk ne szeretne jó formában lenni, nem igaz?

A mezítláb járás hasznáról ebben a cikkben olvashatsz.

Remélem, érdekesnek találtad ezt a bejegyzést. Ha tetszett az írásom és nem szeretnél lemaradni a következő lakberendezési inspirációról vagy kreatív alkotásomról, akkor kövess a Facebook oldalamon!

Szép napot,
Ági

Képek: Pinterest